Na most kell írnom azokról a dolgokról is, amelyek nem tökéletesek itt....
Már tegnap is írni akartam egy magamból kikelős bejegyzést, de ma eljött az ideje.
Két dolog váltotta ki bennem ezt ma:
1. Három óra a dugóban ma.
2. A Flickr megzsarolt, hogy a további képeink feltöltésével a régebbiek már nem lesznek láthatóak!
Szóval most mindenki gondolkozhat, hogy 25 dolláros Flickr professional előfizetés helyett mit tegyünk a képeinkkel. Először az derült ki, hogy csak három felé tudjuk csoportosítani a fotókat, tehát a korábbi elképzelés, miszerint minden város kap egy mappát a fotóknak megváltozott. Majd kiderült, hogy csak bizonyos mennyiséget tölthetünk fel egy hónapban, és mivel már 90% körül jár az augusztus, a következő Lyoni hét építészetileg is fontos képeit csak szeptemberben tölthetjük majd fel... De most itt a feketeleves. Mostantól csak úgy tehetünk fel képeket, hogy a legrégebbiek láthatatlanná válnak. Na most akkor mi legyen?
A másik a közlekedés.
Semmi baj nam volt Franciaországig, a sztrádafelújítások okozta kisebb késés még belefért mindenhol. Aztán hamar rájöttünk, hogy itt drága a fizetős sztráda, egy otthoni négy napos matrica áráért itt nem tehetünk meg 100km-t sem, pedig nagy ország ez! De Nancy körül csodálatos országutakat találtunk, csak a körforgalmakat kellett megszoknunk. Nancyban a Rover rendetlenkedett, de megoldottuk, és azóta kis túlélőkészletet állítottunk össze, ha az indítómotor kábele megint külön életet akarna élni - nem is mert a kocsi rendetlenkedni azóta!
Fenouillet közelében nyugodt tempóban jártuk az ici-pici utakat, és élveztük mennyire szűkek, kanyargósak és főleg kihaltak.
Aztán elindultunk Nizzába.
Mivel a szüleimmel kellett ott randevúznunk, és jó lett volna egy délutánt még nizzában együtt tölteni, ennek érdekében képesek voltunk 7-kor kelni, és próbáltunk gyorsabb utakat is találni. Az országúton haladtunk egy darabig, leértünk hamar a tengerre, a part menti országútra is lejutottunk, majd csodálatos, végtelennek tűnő homokos parton haladtunk - meg is álltunk egy fürdőzésre.
De aztán jött Seté, az első dugó. Megijedtünk. Ráhajtottunk a sztrádára. A gyors, széles sztrádára. Ami sok pénzbe kerül. És ahol minden nagyváros előtt és után a három sávnyi forgalmat megállítanak csúnya kapuknál, kiszámolják mennyit fizessenek az utazók adott szakaszért, majd megmondják. aprópénzkeresés, visszajáró, nyugta. Mennyi idő ez egy autónál? Hány kapu van? Hány sávban mennek odáig 130-al nyaralni a népek? Az egyenlet vége 1 óra dugó/kapu.
De megérkeztünk. És akkor még nem tudtam, hogy a következő napokban mindenemet odaadnám egy autósztráda-kapuért a közelben, amely után legalább egy kicsit haladhatok.
Tegnap Saint Tropez felé kirándultunk. A híres nyaralóhely közelében nagyszerű homokos partszakaszok vannak - nizza körül csak kavicsosak. A tengerparti úton mentünk. Dugó Még dugó. Aztán, amikor az öböl túlpartján már tisztán látszott Saint Tropez, ki volt írva, hogy Saint Tropez innen 15 perc hajóval és két óra kocsival. És e közben mi egy dugó közepén voltunk, amely már fél órája tartott, és fél kilómétert tettünk ez alatt meg. visszafordultunk, találtunk strandot is, szép helyeket is, errő majd később, mindenesetre Saint Tropezt nem tudtuk megközelíteni, és visszafelé sztrádán jöttünk, boldogan fizetve.
Aztán ma. ki hegyi falukat néztünk meg. Ezzel még nem volt baj, gyönyörű helyek, gyönyörű kanyargós utak dugó nélkül. Aztán jött Ezé, egy csöpp középkor egy sziklaszirt tetején, ahonnét egész Monacot és a tengert látni. Odaértünk, és láttuk, hogy nagyon sok Ferrári akar parkolni. Annyian voltak, hogy a falu két kilóméteres körzetében nem lehetett parkolni, pedig rengeteg kiépített fizetős parkoló volt! Feladtuk, sebaj, megiszunk egy italt Monaco kikötőjében, megnézzük a pofátlanul nagy yachtokat, csak úgy pihenésként. Elindultunk. Mivel nem látszott jobb út amely odavitt volna - a sztrádát Monacoval összekötő úton voltunk - nem adtuk fel. másfél órát araszoltunk a dugóban, 4 km-t tettük meg! Kiderült később, más úton sem lett volna jobb. Amint megláttuk a Monaco táblát, letettük a kocsit. Jól tettük. Egy félig illegális helyen álltunk meg, az egyetlen helyen, amelyen nem kellett 600Ft/órát fizetni ebben a városállamban. Lifteken hamar leértünk a kikötőbe. Ittunk ezt-azt, csak úgy az érzés kedvéért. Fintorogtunk sokat Monacon, és kinéztünk egy buszjáratot, amely pont a parkoló autónkig visz. Felszálltunk. És egy teljes kellemes órát töltöttünk a városi közlekedés eme eszköén. A dugóban. Néha volt buszsáv, ezért nem két órát. Csodás volt.
Rosszul beállított lámpák, vészvillogóval parkoló autósok, de főként sok-sok ember, mind autózni akar itt a világ leghíresebb tengerparti szakaszán.
Tanácsok következnek a Cote d'Azure -re látogatóknak.
1. Csak akkor gyertek, ha yachttal, helikopterrel vagy motorral tudtok jönni. Mi is akkor jövünk legközelebb, ha ezek legalább egyike rendelkezésünkre áll majd.
2. Monaco-ba, Monte Carloba egyáltalán ne gyertek, nem éri meg a macerát.
3. Amúgy Franciaországban csak gazdagon vgy türelmesen lehet közlekedni. Mi az utóbbit választanánk, lassan kirándulva a kis országutakon, de nagyvárosok és tengerpartok közelében ez nem működik.
Ennyi. Most Nizzában vagyunk, és itt nagyon jó. Sokszor nem mozdulunk ki, hiszen a város itt van a lábunk előtt. minderről a következő bejegyzésben!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése